Mit kérdezz a bébiszittertől? (kattints a képre!)

nanny 155008519_e7023db2cb_m.jpg

Megjelent a könyvem!

FB borítóhoz könyv (281 x 382) (200 x 272).jpg

Dolgozó mami

FIGYELEM, ezen a blogon a kommentelés, kérdezés lehetősége megszűnt, ha kérdésed van, szeretettel várlak az új honlapomon: www. dolgozomami.hu/blog

ÚJ Dolgozó mami honlap!

banner blogponthura.bmp

Utolsó kommentek

Karriertippek és munkajogi tanácsok dolgozó vagy állást kereső kismamáknak, anyukáknak!

2011.05.25. 22:30 Dolgozó mami

Az otthonlét elbutít?

Címkék: anyaság visszatérés munkába dolgozó anya

A minap egy anyuka megírta a dolgozó mami facebook oldalon azt a véleményt, amit egy HR vezető ismerősétől hallott, mely szerint 1 évig otthon maradni a babával még nem olyan vészes, de a több időre való kiesés tespedt, ellustult, lelassult anyukává teszi a nőket. Vajon tényleg igaza van annak, aki azt állítja, hogy a babázással megváltozik egy női munkaerő és a visszatérése után nem lehet úgy számítani rá, mert eltunyul, elfelejt gondolkozni, beszélni, írni, és évszázadokkal lemarad a szakmáról?

Ez sajnos egy állandósult vélemény, én is találkoztam már vele nem egyszer. Legutóbb akkor, amikor egy kétgyermekes anyuka esetében, aki szeretett volna visszajönni GYED-ről dolgozni, elhangzott az a kijelentés a HR vezető részéről, hogy az anyuka először pörögjön fel, és bizonyítson, s majd utána akarjon fizetésemelést kapni, mert hát ő biz odahaza lelassult. Hmmm... édesem, gondoltam magamban, kergettél te már egy járni tudó másfél évest reggel 7-től este 7-ig, miközben rendben tartod a lakást, főzöl, mosol, takarítasz? Már meg ne haragudj, de a legtöbb anyuka hozzád képest gömbvillámba oltott cirkáló, és úgy pörög, mint a motolla...

Nos, nézzük hát a vádakat egyenként, részletesen:

Megváltozik a motivációnk

Hát, igen, nem tagadhatjuk, akár saját akaratunkból mentünk vissza dolgozni, akár anyagi kényszerből, bizony az eszünk egy kicsit odahaza / a bölcsiben / az oviban jár. De miért olyan rossz az, ha van, akit szeretünk, akiért - sajnos igen sok esetben - dolgozunk, hogy eltarthassuk, hogy megvehessük neki, ami kell? Ez talán nem elég jó motiváció? Miért gyengébb ez, mint a karibi nyaralást akarok, vagy karriert akarok típusú dolgozók motivációja? Hát nem az tesz biztos, lojális munkavállalóvá minket, hogy tudjuk, sajnos korlátozottak a lehetőségeink, és ezért sokkal jobban megbecsüljük a helyünket?

Eltunyultunk

Testileg?  Hát, meglehet, hogy maradt rajtunk 1-2 kiló, és bizony azon, hogy hogyan jelenünk meg, hogyan nézünk ki a munkahelyünkön, nekünk magunknak  kell dolgozni. Én emlékszem, amikor újra munkába álltam, kifejezetten örültem neki, hogy végre nem kitérdelt melegítőben és leböfizett, "lesárgarépapürézett" pólóban vagyok egész nap, hanem újra csinosan öltözhetek. Tehát ha valaki ad magára, ez sem lehet kifogás. Szellemileg? Hát, igen, van az az állapot bizonyos anyukáknál, amikor az értelmes emberi kommunikáció helyett a gügyögés és a gyereknyelv veszi át az irányítást, és kissé tényleg beszűkülhet az ember lánya. Épp nemrég meséltem viccesen a kollégáimnak, hogy volt olyan pillanat, amikor azon vettem észre magam, hogy a hipermarketben a pénztárnál sorban állva, abszolút rutinosan ide-oda tologattam finoman a telipakolt bevásárlókocsit, ugyanazzal a rutinos, begyakorolt mozdulattal, ahogy a gyerekkocsit tologatjuk ide-oda, amikor megállunk mondjuk a piros lámpánál séta közben, hogy Őbabasága feneke mozgásban maradjon, és ne ordítson. Vagy amikor azon veszed észre magad, hogy kizárólag a Bóbita-Bóbitát dúdolod, bárhol is vagy... utcán, hivatalban, BKV-n. De komolyan gondolják az okos munkáltatók, hogy az ügyfélszolgálati pultba visszakerült anyuka "ejte-ejte kicsi ügyfélkém, tündérprüntyőkém" gügyögéssel hívja a következő ügyfelet, vagy a megírandó értekezleti memóba bekerül a háromgyermekes titkárnő anyuka jóvoltából két katica meg egy füstölgő kéményű házikó rajza is? Na neeee....

Sokat változott a szakma / a munkakör

Ez a kedvencem :-) Legyen kedves már megmutatni nekem, hogy mi az a nagy változás a HR szakmában, amiről én lemaradtam? Talán van egy új toborzási forrás? Vagy ma már nem interjúznak, hanem telepatikus gondolatolvasással válogatják a jelölteket? Egy könyvelési osztályon dolgozó anyuka visszatérve azzal találja szemben magát, hogy a kettős könyvelés helyett már hármas van a cégnél? Vagy a titkárnő már nem tudja kezelni az új faxgépet és a kávéfőzőt? Máshogy kell a tejet és a kenyeret kitenni a boltban a pultra és eladni? Vagy minőségbiztosítási területen van valami új szabvány, amit az elmúlt két évben a teljes világ összes cége hirtelen átvett, mindenki ezt használja, de a visszatérő - amúgy sok éves tapasztalattal rendelkező - anyuka ezt már nem tudja megtanulni? Mert ez aaaaanyira más, mint a korábbi 3, amit ő részletekbe menően ismer? Ami elképzelhető, hogy a munkakör tartalma változott, de tényleg annyit, hogy egy kis tanulással, képzéssel, odafigyeléssel ne lehetne 1-2 hét alatt megtanulni minden új feladatot? Űrhajós lett a technikusból? Mostantól vegyészdiploma kell a háztartási osztályon? :-) Ugye Önök sem gondolják ezt komolyan, kedves főnökök... nem lehet, hogy talán inkább ezek csak kifogások? Hogy valami más van emögött?

Tisztelt Bíróság, folytassam még? Ugye nem szükséges... :-)

Biztos vagyok benne, hogy egyikünk sem ugyanolyan, mint szülés előtt voltunk. Jobbak vagyunk. Türelmesebbek, bölcsebbek, kitartóbbak, tapasztaltabbak, stressztűrőbbek...

Anyukák, szerintetek?

 

(photo by Mish Mish)

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dolgozomami.blog.hu/api/trackback/id/tr42932883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Angeli 2011.05.26. 13:22:45

Ez szuper bejegyzés lett. :) Igen kérem, nekem is ismerős, hogy anyuka végre örül, hogy kikerül otthonról és a játszós ruha helyett lehet csinosan is öltözni, helyenként egy kis smink is, mégha csak egy pláza túráról, vagy valami ügyintézésről van szó, lehetőleg apával autóval, hogy a sok babakocsi emelgetéstől ne legyen koszos a csini ruhánk. :)
Minap vettem pár új nyári ruhadarabot, az milyen jól esett!
Tespedés, hát én akivel találkozom mostanában régi ismerős, kollégák, mindenki azt mondja, hogy milyen vékony lettem, biztos nem unatkozom. Főleg ha látják, hogy kicsi lányom folyton mozgásban van és futhatok utána. Én konkrétan sokkal többet mozgok, emelek, cipelek, pakolok, takarítok, bevásárlok, stb., mióta Noémi járni tud! Nincs szó tunyulásról!
Szellemileg is más ugyan a terhelés, de estére ugyanolyan zizi vagyok, elfáradok. Mindig agyalok, mit hogy csináljunk, mikor vezessek be új dolgokat, mit tanuljunk, mit együnk, mit akar most nekem ő mondani, milyen új jelet használ, stb. Van itt rendesen agymunka és én sem hiszem, hogy 1-2 év alatt annyi változás lenne egy cégnél, amit ne lehetne rövid idő alatt megtanulni, megszokni. Kivéve, ha totál más munkát végeztetnek valakivel, de egy külsőst is be kellene tanítani, és még a kollégákat sem ismeri.
Motiváció? Az a tündi-bündi pofi, ami minden délután türelmetlenül várja haza anyát, aki igyekszik hatékonyan dolgozni, hogy amikor lehet, kicsi csöppségével legyen és minden tőle telhetőt megadhasson neki! Ezt még nem ismerem ugyan, de valahogy így gondolnám.
Na, kész. :) Ennyi volt a monológ mára.

Dolgozó mami 2011.05.28. 13:14:39

@Angeli: :-) jó volt a monológ...

sabori 2011.05.28. 14:12:43

Köszönöm a posztot! :) Engem még két dolog érdekel ezzel a témával kapcsolatban. Az egyik, hogy ez a sztereotípia vajon még az internet előtti korból maradt meg? Én 4 éve vagyok itthon, tudatosan döntöttem így, hogy mindkét kislányommal 2-3 éves korukig itthon szeretnék maradni - ez nekem nagyon fontos. De egy kicsit sem érzem magam elbutultnak :) Járok egy másoddiplomás képzésre szombatonként, ilyenkor társaságban vagyok, tanulok, kiszabadulok otthonról. Ha a gyerekek este elalszanak, ezerféle dologról tudok tájékozódni a neten, akár szakmai, akár bármi más. Az a bizonyos HR-vezető, akit a facebook-on idéztem, említette, hogy én biztos nem ismerem a 2007-es windows-t. Na persze: amikor a férjem munkahelyén bevezették, azóta én is azt használom itthon. Szóval szerintem, amióta van itthoni net, azóta számtalan lehetőségük van a több év itthon maradás mellett döntő anyukáknak este 8-fél 9 után :) Ami számomra a nehéz, ami az ember önbizalmát alááshatja az évek során, hogy kevés emberrel kommunikálok napközben, kevés visszajelzést, megerősítést kapok önmagamról. Na ez pedig az én mai monológom volt :), ezt pedig ajánlom nektek : www.u-szeged.hu/hirek/sajtoarchivum/szegedi-tudomanyegyetem-090415?folderID=3540&objectParentFolderId=3540

Dolgozó mami 2011.05.30. 20:40:04

@sabori: Én sem tudom, hogy honnan jön ez a gondolat, és mióta van a fejeben... mert az internet előtt még annyira nem volt olyan gyors változás és annyi új dolog, hogy ne lehetett volna visszailleszkedni gyorsan... de szerintem ma sem lehetetlen! Sőt...
Az önbizalom sajnos megkophat, ezt több anyukától is hallom, de ez ellen is lehet tenni. Hamarosan erről is írok majd. :-)
süti beállítások módosítása