Dolgozó mami

Múlt heti blogbejegyzésemben az óvodaválasztás szempontjairól olvashattatok általánosságban, illetve arról, hogy mikortól érdemes oviba adni csemeténket, mit vegyünk figyelembe ennél a döntésnél. A téma alapos megismerésében Tomori Ildikó van segítségemre, aki szakirányú végzettséggel, és sokéves tapasztalattal a háta mögött mesél az óvodák világáról. Ezen a héten további praktikus tudnivalókról kérdeztem Ildikót.

- Ildikó, tudnál egy rövid körképet adni, hogy milyen óvodatípusok vannak és hogy mi a különbség közöttük?

- Az óvoda, mint kisdedóvó intézmény, nagyon hosszú és göröngyös múltat tudhat maga mögött. Ma már a bőség zavarával küzdenek a szülők, amikor gyermekük óvodában való elhelyezéséről szeretnének dönteni. Rengeteg információ zúdul rájuk, melyek között nehéz és bonyolult útvesztőben érezhetik magukat. A körülmények arra késztetik az intézményeket, hogy minél jobban „eladják” szolgáltatásaikat, igyekezzenek előnybe kerülni a konkurenciával szemben. Ez igaz az állami és a magánszférára is.

A legnagyobb különbség a két intézményfajta között a jogi és gazdasági irányítás állami, illetve magán kézben való összpontosulása.

Minden gyermekfelügyeletet ellátó intézménynek, kivétel nélkül, meg kell felelnie a gyermeki igényeket, higiéniai és balesetvédelmi szabályokat rögzítő jogszabályoknak és követelményeknek, melyeket megnyitáskor, és meghatározott időközönként az ellenőrzésre kijelölt szervek ellenőriznek. Ezekről a dokumentumokról például magánóvodák esetében érdemes részletes tájékoztatást kérni az érdeklődő szülőknek!

Az állami óvodákban ezt az ellenőrzést az önkormányzat kijelölt szakembere irányítja. Ebben az esetben biztosak lehetünk abban, ha egy óvoda működik és az épület minden szeglete használatban van, akkor az intézmény megfelel az előírt minőségbiztosítási jogszabályoknak. Ellenkező esetben részlegesen, vagy teljesen használaton kívül helyezik a hibák helyreállításáig, és az új engedélyek beszerzéséig. (Ezekre az esetekre sajnos elég sok példa szolgált az utóbbi idők árvízi és természeti katasztrófák sújtotta területein. A gyermekek megfelelő elhelyezéséről az épületek rendbetételéig gondoskodni kellett.)

Az óvodák, magánóvodák is, ezeken a kötelező engedélyeken kívül, és az általános nevelési és gondozási elveket rögzítő dokumentumok és szabályok mellett, rendelkeznek helyi nevelési tervekkel, melyek az óvoda speciális nevelési terveire vonatkoznak. Ezek lehetnek: anyanyelvi-, vagy többnyelvű fejlesztést, testnevelési-, művészeti-esztétikai nevelést, integrált nevelést, kompetencia alapú fejlesztést előtérbe helyező programok.

- Értem, és mi szerint döntsön például az a szülő, ahol mindkét óvodatípus szóba jöhet?

- A különböző szolgáltatások esetében azt szoktam javasolni a szülőknek, elsősorban a gyermek igényeit vegyék figyelembe. Az óvodaválasztás legalapvetőbb szempontjait az előzőekben megbeszéltük. Ha egy állami és magánóvoda közötti választás előtt állunk érdemes jól átgondolni mit nyerünk, illetve mit veszítünk a két intézmény adta lehetőséggel anyagi, illetve szolgáltatási szempontból.

Nem biztos, hogy egy méregdrága magánóvodába érdemes a város túlsó végébe utazni naponta, ha a gyermek szerető gondoskodásra lelhet a közelben lévő állami oviban. Ha ebben az állami oviban történetesen nem az idegen nyelv a helyi specialitás, pedig ezt szeretnénk, akkor érdemes utána érdeklődni, hogyan tudunk olyan bébiszittert felfogadni, aki ezen az idegen nyelven beszél. Az idő-pénz megfelelő aránya mellett a gyerek is jobban jár, ha az idegen nyelvet olyan embertől tanulja meg, aki csak vele foglalkozik.

- Mikor és hogyan zajlik a beiratkozás, milyen dokumentumok kellenek? Mire figyeljük oda?

- Az óvodai beiratkozások, a nyílt napok lezajlása után, tavasszal történnek, a pontos időpont településenként eltérő lehet. Mint ahogy az is, választhatunk-e gyermekünknek óvodát, vagy a körzetileg kijelölt óvodában kapunk számára kijelölt helyet. Ezért érdemes 1-2 hónappal beiratkozás előtt érdeklődnünk a helyi lehetőségekről.

Az óvodai beiratkozáshoz szükséges iratok:

• a gyermek születési anyakönyvi kivonata,
• TAJ – kártya – oltási/egészségügyi kiskönyv,
• a gyermek lakcímkártyája,
• szülők munkáltatói igazolása.

Felvétel esetén az első nap orvosi igazolás szükséges, mely igazolja, hogy a gyermek fertőző betegségben nem szenved, látogathatja a közösséget.

Jelen törvények illetve jogszabályok szerint az adott év szeptember 1-jén azok a gyermekek kezdhetik meg az óvodát, akik addig betöltötték a 3. évet.

- Milyen költségekkel kell számolni egy állami óvoda esetében?

- Minden óvodában a legalapvetőbb költségek az étkezést és a tisztasági felszerelést foglalják magukba. Ezek intézményenként eltérő összegek lehetnek kb. 4 000  Ft és 7 000 Ft/hó között mozognak. Magánóvodák esetében egy gyermek ellátása havonta kb. 40 000 Ft és 80 000 Ft között mozog. Állami óvodákban az étkezés költsége hátrányos helyzetű gyermek esetében kedvezményesen igényelhető. Ezt minden esetben, időben, az intézmény vezetősége felé kell bejelenteni.

A rendszeres havi költségeken kívül léteznek, intézményenként változóan, olyan költségek, melyek a speciális szolgáltatásokat fedezik: úszás, korcsolya, lovaglás, idegen nyelv, bábszínház, kirándulások, koncertek, állatkerti bérlet, intézményi rendezvények, gyermeknap, stb... Ezekről is érdemes jó előre pontos információt kérni.

Az állami óvodák szinte minden esetben működtetnek valamilyen alapítványt, szívesen fogadnak anyagi támogatást. Amennyiben anyagilag nincs lehetőség támogatni egy intézményt, a pedagógusok, szülők és gyermekek szívesen fogadnak minden jószívű tárgyi felajánlást, amivel egymás helyzetén és lelkiállapotán javíthatunk, legyen az játék, könyv, ruhanemű, rajzeszköz.

- Köszönöm az információkat, a következő alkalommal egy kissé rázósabb témát, a beszoktatást fogjuk körbejárni, ami azt hiszem, minden anyukának egy kicsit ijesztő gondolat. Ildikó ahhoz fog majd tippeket adni, hogyan kerüljük el, hogy az ovikezdés csemetének és anyukának rémálommá váljon.

(Photo by Alec Couros)