Dolgozó mami

Megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a Gyermekrák Alapítvány egy volt alkalmazottjával szemben. Az alapítvány korábbi irodavezetője tavaly akart örökbe fogadni egy gyermeket, de miután ezt bejelentette munkáltatójának, felmondtak neki. Ráadásul az alapítvány elnöke még a gyámhivatalt is felhívta, hogy megakadályozza az örökbefogadást. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint zaklatás történt - a nő anyaságával összefüggésben. A bíróság kötelezte az Alapítványt, hogy a honlapján hozza nyilvánosságra a hatóság határozatát, amely már jogerős. 

Stábunk érkezésére ébredt Jázmin, kicsit még megilletődött. Tavaly tavasszal került a családhoz, örökbe fogadták. Igaz, nem ment egyszerűen.

„Meglehetősen rosszul fogadta a főnököm ezt a hírt, a bejelentést követően egy-két héten belül meg is kaptam a felmondó levelemet...” – mondta Erdélyi-Timon Éva.

Erdélyi-Timon Éva a Gyermekrák Alapítványnál dolgozott, irodavezetőként. Tavaly márciusban szólt főnökének, hogy férjével néhány hét múlva örökbe fogadnak egy újszülött babát. Pár nappal később az alapítvány elnöke megszüntette a munkaviszonyát, sorozatos késésekre és pontatlan munkavégzésre hivatkozva.

„Amikor még be akartam jutni az irodába, és még nem sikerült, akkor a rendőrséget kihívta...”

Sőt, az alapítvány elnöke ezután a gyámhivatalt is felhívta.

„ Arra is utalt a volt főnököm, hogy én nem vagyok alkalmas arra, hogy gyermeket felneveljek, vagy örökbe fogadjak azért, mert már nincs jövedelmem...” – mondta Erdélyi-Timon Éva.

Az asszony az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, és az el is marasztalta a Gyermekrák Alapítványt.

„Az alapítvány a panaszossal szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és zaklatás tényállását valósította meg vele szemben, igyekezett megakadályozni azt, hogy kérelmező örökbe fogadjon egy kisbabát” – mondta Gregor Katalin, az EBH jogtanácsosa.

Az alapítványnak a honlapján kellett nyilvánosságra hozni a hatóság határozatát, amely már jogerős. Ezt megtették, bár a határozatot csak az archívum menüpontban találtuk meg. Az ügyben a munkaügyi per még tart.

Szerettük volna megkérdezni a Gyermekrák Alapítvány elnökét is, de ő csak e-mailben válaszolt. Eszerint a folyamatban lévő ügy végleges lezárásáig nem kívánnak nyilatkozni.

Igen, tudom, ne lepődjek meg, Magyarországon élünk, az ilyen sztorik sajnos mindennaposak - mármint a diszkrimináció, nem az az elleni fellépés és a jogorvoslatért való küzdelem (sajnos). De nem tudom szó nélkül hagyni... hogyan vezethet pont egy ilyen alapítványt egy olyan ember, aki a munkáltatói jogokat ilyen "szabadosan" értelmezi? Hogy engedheti meg magának, hogy így viselkedjen egy dolgozójával szemben, akinek - valószínűleg hosszú várakozás után végre teljesül az álma: anya lehetett! Mit szól ehhez az alapítvány többi dolgozója, mi ezek szerint az alapítvány hitvallása, küldetése? Segítsünk a rákbeteg gyerekeknek, de a mi dolgozónknak ne legyen gyereke? Mert azt már nem toleráljuk? De azért az adótok 1 %-át várjuk továbbra is?

Én minden évben felajánlom a kétszer 1 %-omat, korábban állat- és növényvédelem céljára, amióta a lányom megszületett, mindig valamilyen gyermekeket támogató, segítő szervezetnek.  Hogy bízzunk meg ezután az alapítványokban, ha ilyen dolgok kerülnek napvilágra?

És még egy kérdés (ami maradjon költői, nem várok rá választ, maximum az univerzumtól): vajon ez a vezető továbbra is ott fog dolgozni, vagy lemond - rosszabb esetben leváltják - a minősíthetetlen és az alapítvány szellemiségéhez nem méltó viselkedése miatt?