Mi is pontosan az a diszkrimináció? És ki, vagy mi véd, védhet meg téged és az érdekeidet, ha ez történik veled? Mik a leggyakoribb hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos esetek? Mivel foglalkozik, és hogyan segíthet neked az Egyenlő Bánásmód Hatóság? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ a héten, és bizony nem kis mennyiségű információt sikerült beszereznem... ez sem egy kis egyszerű, rövid post lesz, ahogy átolvastam a jegyzeteimet :-)
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nevét gondolom már szinte mindenki hallotta. Azt, hogy diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, szintén... de hogy is zajlik ez a folyamat valójában? Én sem tudtam eddig pontosan, de megvolt - és továbbra is megvan - az az érzésem, hogy sok ember (nem csak az anyukák, kismamák, hanem bárki, aki valamilyen tulajdonsága alapján hátrányos megkülönböztetésben "részesül") azért nem lép semmit, ha vele bármi ilyen történik, mert nem tudja, mit tegyen, hová forduljon, meddig tart egy ilyen eljárás. Ezért fogtam hát a telefont, és felhívtam a Hatóságot, hogy válaszokat találjak, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a megszerzett információkat közzétéve talán több anyuka és kismama mer kiállni a jogaiért.
A vonal másik végén azonnal kedves fogadtatásra és segítő szándékra leltem a Hatóság sajtófőnökénél, és rövid egyeztetés után már meg is volt a személyes találkozó időpontja, ahol egy felkészült szakjogász fogadott, rengeteg információval, adattal, konkrét jogesettel. Számomra egy hivatal, közintézmény vagy hatóság munkája a legtöbb esetben megfoghatatlan, ez bizonyára az én versenyszférában "érlelt" munkastílusomra vezethető vissza. Itt azonban - néhány konkrét ügy rövid és természetesen anonim bemutatása után - hamar beláttam, milyen sziszifuszi munka valójában egy-egy jogsértő eset feltárása, bizonyítása. Az elmúlt évben mintegy 1300 ügyben fordultak a Hatósághoz, s ebből 377 ügyben indítottak eljárást, azaz körülbelül minden hétre jutott több mint 7 diszkrimináció-gyanús ügy... és akkor valójában mennyi lehet még, amit be sem jelentettek??? Évek óta sajnos az egyik leggyakoribb terület, ahol sérül az egyenlő bánásmódhoz való jog, a foglalkoztatás, és az egyik leggyakoribb tulajdonság, ami miatt diszkrimináció történik, az anyaság!
De ahhoz, hogy mindenki értse, hogyan is zajlik egy ilyen folyamat, kezdjük talán az alapoknál, közérthető nyelven :-) Magyarországon 2005. február 1-jén kezdte meg működését az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Mit is jelent ez a bánásmód? Azt, hogy mindenkivel ugyanúgy kell bánni, akkor is, ha egy kicsit más, mint a többi ember, és tilos hátrányos helyzetbe hozni azért, mert valamely tulajdonsága révén különbözik másoktól. Ez a tulajdonság sok minden lehet, a "mi esetünkben" a várandósság ténye, vagy a gyermekünk megléte, azaz az anyaság. A Hatóság azért dolgozik, hogy ezt a törvényt mindenki betartsa, s ha bárki úgy érzi, hogy vele valamely tulajdonsága miatt másképp bántak, az nyugodtan bejelentést tehet itt, illetve tanácsot, felvilágosítást kérhet.
Amennyiben a vizsgálat végén a hatóság úgy dönt, hogy valóban jogsértő magatartást követtek el, kötelezheti a jogsértőt arra, hogy egyenlően bánjon a bejelentést tevővel, a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól bármely személlyel szemben, és pénzbírságot is kiszabhat. Persze most azt gondolhatod, hogy ugyan már, mit számít az a kis összeg a cégnek? Hát, én bizony utánakérdeztem, és a kiszabott bírság 50.000 Ft-tól 6 millióig is terjedhet, s konkrétan anyaság miatti diszkrimináció esetében van példa több mint egymillió forintos bírságra is. Amennyiben nem tartja be a határozatban írtakat a megbírságolt fél, további, úgynevezett végrehajtási bírságra is számíthat. És amennyiben 2 éven belül újabb jogsértést megállapító határozat születik ugyanannál a cégnél, munkáltatónál, szervezetnél, további szankciókra számíthatnak. A másik fontos dolog, hogy a Hatóság nyilvánosságra hozza a határozatot a saját honlapján, és a média érdeklődésének köszönhetően sok fórumra, online portálra, de a nyomtatott sajtóba is bekerül a hátrányos megkülönböztetés és a bírságolás ténye.
Érdemes tehát érdeklődni, tisztában lenni a lehetőségeinkkel, megtudni, hogy kihez fordulhatunk, ha úgy véljük, hogy velünk is ilyen módon bánnak, bántak. Nem mindegy azonban, hogy mikor tesszük ezt meg, és pontosan mely ügyekben érdemes a Hatósághoz forduljunk, és mely esetekben inkább a munkaügyi bírósághoz, vagy felügyelethez. A következő alkalommal ezzel folytatom a témát.
(Photo by dimitridf)
%20(200%20x%20272).jpg)
Utolsó kommentek